facebookfacebook
hírlevélhírlevél
oneTERMÉKEK
Vissza

ZAB

A zab /Avena sativa L./ az Avena nemzetségbe tartozik, ahol vad- és kultúr fajok egyaránt találhatók. A kultúrzab-fajok közül legfontosabb és legelterjedtebb az abrakzab. A termesztett zabok két típusra oszthatók: pelyvászabok és csupaszzabok csoportjára. A vadzabok veszélyes gyomnövények, amelyek közül legismertebb a hélazab /Avena fatua L./, amely egyébként az abrakzab ősének is tekinthető.

A zab a kalászos növények között viszonylag későn került termesztésre. Kezdetben, mint gyomnövény volt ismert. Termesztése valószínűleg Németország területén a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött. Nemesítésében rejlő lehetőségekre viszonylag korán felfigyeltek és a háborús készülődés időszakában a németek és angolok egymással versenyben nemesítették a zabfajtákat a lakosság számára.
A zab a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bővebben terem. A zab hazánkban mindenütt megterem, de a hűvösebb és csapadékosabb Dunántúlon, valamint az észak-keleti dombvidéken többet terem. Így ezeken a területeken nagyobb arányokban termesztik, mint az ország többi tájain. A zab nagyon értékes takarmánygabona. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.

Jelentős mennyiségben tartalmaz E-vitamint, illetve a B-vitamincsalád több „tagja” is fellelhető benne. Gazdag ásványi anyagokban, úgymint fluor, kalcium, kálium, magnézium, szilícium. A fentieknek köszönhetően védi és erősíti az idegrendszert, illetve segít megőrizni a csontozat, a fogak és az erek épségét.
A zabpehely, zabliszt, stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. Fehérjéket, B csoportba tartozó vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt, mangán, cink, alumínium és kálium), valamint az A-vitamin előanyagát, a karotint tartalmazza. A bór és a jód is megtalálható benne nyomelemként. A zabszalmafürdőt kovasavtartalma teszi érdekessé. A zab nyugtató hatása főként az aveninre, egy indol-alkaloidra vezethető vissza. Nyugtatószerként főleg a mag alkoholos kivonatát alkalmazzák.

Oldható és nem oldható rostok egyaránt találhatók ebben a gabonafélében. Előbbiek nagy hatékonysággal segítik a szervezetet a koleszterin kijuttatásában, utóbbi felgyorsítja a táplálék mozgását azáltal, hogy a béltraktusban magába szívja a vizet, s ezáltal megnöveli a széklet tömegét. Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában.

A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is. Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat “emészthetetlennek” tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet – ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás.

Felhasználása
Elsősorban pehely vagy zab formájában illeszthetjük be az étrendünkbe. Elkészítése egyszerű – sőt sokszor nem is igényel semmiféle „pepecselést”: elég, ha szórunk belőle keveset a levesbe vagy a főzelékbe, esetleg bio joghurtba vagy bio kefirbe. Akár egyfajta olcsó, ám hatékony étrend-kiegészítőként is felfogható. Mindemellett a vegetáriánus konyha számos, zabból készült ételféleséget ismer.forrás:nap-ra.hu